Nagoya – Az idei távmunka megmentett a hosszadalmas magyarázatoktól, amelyek a zsidó főünnepek, ros hásáná és jom kippur megtartását kísérik, amelyek általában szeptember végére és október elejére esnek.
Japánban általában azt mondják: ユダヤ教の休日です (yudayakyō no kyūjitsu desu, ezek zsidó ünnepek), elvégzi a munkát, vagy esetleg hozzáadom a 大事な (daijina, fontos), ha szükséges.
A dolgok ragadósabbá válnak a japánom számára, ha el kell magyaráznom, mik is az ünnepek. Ros Hásána egyszerűen a 新年 (shinnen, újév), szóval ez egyszerű, de a jom kippur keményebb.去年の罪が神に許されるかどうかの判断の日 (Kyonen no tsumi ga kami ni yurusareru ka dō ka no handan no szia, Az a nap, amikor Isten eldönti, hogy megbocsátottak-e az elmúlt év bűnei vagy sem).断食をし、朝から夕方までお祈りをしたりする (Danjiki o shi, asa kara yūgata made o-inari o shitari suru, Az ember tartózkodik az evéstől és imádkozik reggeltől estig).
A したりする hasznos annak kifejezésében, hogy a szerkezetet megelőző igéken kívül más dolgokat is csinál, például hogyan Ros Hásánán, 林檎や蜂蜜などの甘いものを韟かのを韟べのringo ya hachimitsu nado no amai mono o tabetari suru, édes dolgokat eszel, például almát, mézet és így tovább).
宗教 (shūkyō, vallás) és 礼拝 (reihai, vallási istentisztelet) minden bizonnyal mások Japánban. Míg a zsidóságomról szóló magyarázatok japánul elkeserítőbbek lehetnek, a japán társadalom sajátos vallási kontextusa bizonyos szempontból megkönnyebbülést jelent. Legalábbis az Egyesült Államokból, ahol 宗教は政治に関わってしまう (shūkyō wa seiji ni kakawatte-shimau, a vallás végül teljesen belekeveredik a politikába). しまう (shimau(ansokubi o wasurete-shimau, hogy a végén elfelejtsük a szombatot). Azt is láttam, hogy úgy fordítják, hogy „teljesen” tegyen valamit, hogy átadja az árnyalatot, például: „Teljesen elfelejtettem a szombatot”.
Japán a világ egyik legkevésbé vallásos országa. Felmérések kimutatták, hogy a japánok több mint 50%-a mondja azt, hogy nem 宗教的 (shūkyōteki, vallási). Körülbelül egyharmaduk tartja magát 仏教 (bukkyō, buddhista), valahol 10 és 30% között van 神道 (sintó, sintó), és kevesebb mint 10%-uk キリスト教 (kiristokyō, Christian). A keresztény esküvők népszerűsége Japánban a vallási eltéréseket is tükrözi Japánban, キリスト教の結婚式が一番人気がある (kirisutokyō no kekkonshiki ga ichi-ban ninki ga aru, hiszen a keresztény esküvők a legnépszerűbbek). Eközben a japánok mindössze 10%-a mondja, hogy a vallás fontos a 日常生活 (nichijō seikatsu, mindennapi élet).
És bár viszonylag kevés japán tartja magát 仏教-nek vagy 神道-nek, ez a két vallás uralja Japán táját お寺 (o-tera, templomok) és 神社 (jinja, szentélyek), és szabályozza a naptári évet a 祭り (Matsuri, fesztivál). A sintó és a buddhizmus több mint 1,000 éve együtt élt Japánban, és még össze is olvadt.「神仏習合」という合同の信仰もある (“Shinbutsu shūgō" to iu gōdō no shinkō mo aruLétezik egy kombinált hitrendszer is, az úgynevezettShinbutsu-shūgō").
Röviden, bármilyen vallási meggyőződés is legyen, valószínűleg drasztikusan eltér a japánokétól, és a beszélgetés során egyszerű kíváncsisággal találkozunk majd. A japán gyakorlathoz bátran kérdezzen és írja le a 信仰 (shinkō, hit), mint a 神を信じているとまでは言わない (kami o shinjite-iru wa iwanai-t készítette, Nem mennék el odáig, hogy azt mondanám, hogy hiszek Istenben).
とまでは言わない (To made wa iwanai(shinjinbukai, hogy wa iwanai, nem mondanám magam jámbornak). Más praktikus vallási kifejezések közé tartozik a 宗教行事 (shūkyō gyōji, vallási események), 日曜学校 (nichiyō gakkō, vasárnapi iskola) és 聖書 (seisho, Biblia), a かつては日曜学校で聖書を勉強していたけていたけれど、今けれど、今は日曜学校で聖していたけれど、今けれど、今ははkatsute wa nichiyō gakkō de seisho o benkyō shiteita keredo, ima wa mō shūkyōtekina seikatsu wa shite-inai, valamikor a Vasárnapi Iskolában bibliát tanultam, de már nincs ilyen vallásos életmódom).
Személy szerint úgy éreztem, hogy Japánban – legalábbis sok országunkhoz képest – a vallás témájához olyan szorosan kötődő, nagy téttel járó politika nélkül, ha erről beszélünk, az érdekes és kíváncsi vitákhoz vezethet.怖がるトピックではない (Kowagaru topikku dewa nai, Nem olyan téma, amitől meg kell ijedni).逆に、話してみたら? (Gyaku ni, hanashite-mitara? Éppen ellenkezőleg, miért nem próbálsz meg beszélni róla?)
